Mielőtt rászántam magam a PADI búvároktatói tanfolyamra, már több éve divemasterként dolgoztam egy másik búváriskolánál és mint ahogy közületek is sokan így érzitek, meg voltam győződve róla, hogy amit az oktatásról tudni lehet azt én már régen elsajátítottam. Azonban a PADI OWSI kártya megszerzése további ambícióim eléréséhez elkerülhetetlen volt, a tanfolyamra történő beiratkozásom így hát a „mindegy vegyünk egy oktatói kártyát” hangulatban telt. Akkori mentorom ajánlásával jutottam el a Búvártanodához, ahol aztán egy gyors előzetes megbeszélés után belevágtam a tanfolyamba. Ekkor már előre húztam a számat, hogy minek fogok én egyáltalán ennyi felesleges időt eltölteni újra az iskolapadban, újat már úgysem mondhatnak, de kénytelen-kelletlen belevágtam.
És ami ezután jött… Kellemes csalódások sorozata. Először is már az első benyomás is pozitív volt, a tanodások megtettek mindent, hogy az oktatóterem a lehető legkomfortosabb legyen és alapjában véve az órák hangulata már az elejétől kezdve üdítőleg hatott rám, egyre kevésbé volt savanyú a szőlő. Rövidesen az is kiderült, hogy nem feleslegesen ülök ott nap mint nap. PADI oktatói anyaga a száraz „miért is vagy te a felelős”, „mit szabad meg mit nem” szabályokon kívül, tele van számomra sokkal izgalmasabb témákkal is, mint például a „búvármarketing”, kockázatelemzés, melyek a valós életben remekül adaptálhatóak. Értsd volt szó lehetőségekről a nagyvilágban, saját környezetünkben való versenybeszállásról ha búvárbázist nyitnánk, SWOT analízist végeztünk, de kitértünk olyan apró részletekre is, minthogy hogyan írjunk meg egy hírlevelet, hogyan tudunk eladni egy búvártúrát, vagy egy új búvárfelszerelést és átbeszéltük azt a rengeteg lehetőséget is, amiben a PADI szervezete segítséget nyújt nekünk jövedelmezőbb működésünk érdekében.
És mindehhez jött hozzá Balog András személye, aki azon túl, hogy leadta a PADI által összerakott anyagot, nagyon sokat hozzátett a tanfolyamhoz, személyes tapasztalataiból mind a gyakorlati oktatás terén, mind pedig a búvároktatás üzleti részén belül. Szeretném kiemelni végtelen türelmét is, amit olykor a már-már elviselhetetlenül nehézkes oktató jelöltekkel, olykor a víz alatt a teljesen szétesett, divemasteri szintet meg nem ütő nebulóival szemben tanúsított, beleértve esetenként jómagamat is. És nemcsak, hogy nem vág ki a teremből/medencéből, de felmér, kijavít, elmagyaráz, indokol, megértet.
Személy szerint tavaly júliusban kaptam kézhez a kártyám, novemberig 30 minősítést sikerült kiadnom, és nemrég jöttem haza egy több mint 1 hónapos nyaralásból a Fülöp-szigetekről, ahol a PADI OWSI kártyámmal és szakmai tapasztalatommal, sikerült még rövidebb időre is munkába állnom búvároktatóként egy PADI búvárbázisnál.
Összegezvén, az a pár nap végül elég gyorsan elrepült és hát finoman szólva – mint ahogy az a tanfolyamon kiderült – volt mit csiszolni tudásomon, előadói képességeimen, búvárgyakorlatomon egyaránt és amit lehetett azt a Búvártanoda Balog Andrással az élen meg is tette annak érdekében, hogy majd a kártyámmal a kezemben teljes értékű búvárokat hozzak világra.
